A tüdőembólia akkor keletkezik, amikor idegen anyag kerül be és elzárja (embolizálja) a tüdőartériát vagy annak egyik ágát. Leggyakrabban az idegen anyag vérrög, de ritkán más körülmények is hibásak lehetnek.
A tüdőembólia általános betegség. Súlyos betegség hátterében állhat, és becslések szerint évente 60–100 000 halálesetet okoz az Egyesült Államokban. Számos életmódbeli kockázati tényező vezérelhető a tüdőembólia esélyének csökkentése érdekében.
© Verywell, 2018Gyakori ok
A tüdőembólia általában mélyvénás trombózisból ered, amelynek számos oka lehet. Ha egy fő vénában kialakult trombus (vérrög) elszakad, átjut a szív jobb oldalán és a tüdő keringésébe kerül, akkor tüdőembóliává válik.
A tüdőembólia és a mélyvénás trombózis olyan szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy ha az orvos diagnosztizálja vagy gyanítja ezen állapotok egyikét, azonnal bizonyítékot keres arra, hogy a másik állapot is fennáll.
Ritkább okok
A tüdőembóliával összefüggő mélyvénás trombózison kívüli állapotok kritikus betegségeket vagy halált okozhatnak. Tartalmazzák:
- Zsírembólia: A zsírembólia akkor fordulhat elő, ha a zsírszövet megsérül vagy manipulálódik, ami a zsírsejtek csomóinak bejutását eredményezi a keringésbe, ahol a tüdő keringésében helyezkedhetnek el. A zsírembólia leggyakoribb oka a medence vagy a hosszú csontok törése, amelyek velője nagy mennyiségű zsírt tartalmaz.
- Levegőembólia: Ha a levegő bejut a keringésbe, elzárhatja a tüdőartériát vagy más artériát. A légembólia szinte bármilyen típusú műtéti beavatkozásból származhat, vagy olyan búvároknál, akik túl gyorsan emelkednek.
- Magzatvíz-embólia: Ritkán a magzatvíz nehéz szülés során bejuthat a keringési rendszerbe, és akut tüdőembóliát okozhat. Bár nagyon ritka, az aminoitc folyadékembólia életveszélyes.
- Tumorembólia: Ha a rákos sejtek nagy számban kerülnek a keringésbe, elzárhatják a tüdőereket. A rák ezen szövődménye általában csak a csak végstádiumban szenvedő embereknél jelentkezik.
Kockázati tényezők
Mivel a tüdőembólia szinte mindig a mélyvénás trombózis eredménye, ennek a két állapotnak a kockázati tényezői gyakorlatilag azonosak.
2:22A vérrögök gyakori okai és kockázati tényezői
Ide tartoznak a személy életmódjával kapcsolatos kockázati tényezők, többek között:
- Nincs elegendő testmozgás: A szokásos mozgásszegénység elősegíti a vénás elégtelenséget, amely hajlamos a vérrögképződésre a főbb vénákban.
- Túlsúly: A túl nagy testsúly elősegíti a vér összegyűjtését az alsó végtagok vénáiban.
- Dohányzás: A dohányzás gyulladást okoz az erekben, ami túlzott alvadáshoz vezethet. Valójában a dohányzás különösen erős kockázati tényező a rendellenes véralvadás szempontjából.
Ezen krónikus, életmóddal összefüggő kockázati tényezők mellett vannak más olyan körülmények is, amelyek jelentősen növelhetik az ember tüdőembólia kockázatát. E kockázatok egy része átmeneti vagy helyzeti jellegű; mások krónikusabb, hosszú távú kockázatot jelentenek a tüdőembólia szempontjából:
- Legutóbbi műtét, kórházi kezelés vagy trauma, amely hosszabb immobilizációhoz vezet
- Hosszú utak, amelyek hosszabb üléssel járnak
- A szövetkárosodást okozó trauma, amely vérrögökhöz vezethet.
- Terhesség
- Gyógyszerek, különösen fogamzásgátló tabletták, hormonpótló terápia, tesztoszteron-kiegészítők, tamoxifen és antidepresszánsok
- Krónikus májbetegség
- Krónikus vesebetegség
- Jelentős szív- és érrendszeri betegségek, különösen szívelégtelenség
- Korábban volt mélyvénás trombózis vagy tüdőembólia.
- Bizonyos genetikai állapotok miatt a vér hiperkoagulálható (alvadásra hajlamos)
Bárki, aki rendelkezik ezen állapotok bármelyikével, mindent meg kell tennie az ellenőrzése alatt álló kockázati tényezők csökkentése érdekében, hogy csökkentse a vénás trombózis és a tüdőembólia kialakulásának kockázatát. Fontos a rengeteg testmozgás és a súly ellenőrzése; a dohányzás kritikus.
A tüdőembólia diagnosztizálása
.jpg)
-after-job-loss.jpg)
.jpg)
