A mentális ideg olyan érzékszervi ideg, amely érzetet nyújt az alsó ajkának, az álla elejének és az ínyének egy részén. Ez az alsó alveoláris ideg egyik ága, amely a trigeminus ideg mandibuláris felosztásának egyik ága. Fogorvosa vagy sebésze elzsibbíthatja a mentális ideget, amikor az áll vagy az állkapocs mentén bizonyos struktúrákon dolgozik. Ennek az idegnek a károsodása az áll zsibbadását okozhatja.
marvinh / Getty Images
Anatómia
Az emberi agyban 12 párosított és nagyjából szimmetrikus koponyaideg jelenik meg az agy hátsó részéből, és a fején és az arcán keresztül haladva idegműködést (ideg beidegződést) biztosít az izmoknak, csontoknak és más szöveteknek. Az arc ideg beidegzése az arcidegből (a hetedik koponyaideg) és a trigeminusból (az ötödik koponyaideg) származik.
Az arcideg motoros beidegzést biztosít az izmoknak, amelyek segítenek arckifejezésben, míg a trigeminus ideg felelős az arc érzékszervi beidegzéséért és a rágáshoz használt izmok motoros beidegződéséért. A trigeminus ideg ágai tovább ágaznak különböző idegekre, hogy információt nyújtsanak egy vagy több ötös érzékszervedből. Az alveoláris ideg, amelybe a mentális ideg elágazik, egyike ezeknek.
Szerkezet
A trigeminus idegnek három szenzoros ága van:
- Szemideg
- Maxilláris ideg
- Mandibularis ideg
Ezen ágak közül a legnagyobb a mandibuláris ideg, amely szükséges az állkapocs mozgásához, valamint az érzékszervek beidegzéséhez főleg az állkapocs, az alsó ajak és az áll felé.
Négy motoros és szenzoros ágra oszlik: az auriculotemporalis idegre, a bukkális idegre, az alsó alveoláris idegre és a nyelvi idegre. Az alsó fogak mentén futó alsó alveoláris ideg érzékszervi és motoros szerepet játszik.
Az alsó alveoláris ideg tovább oszlik:
- Mylohyoid ideg, amely az arc alsó részén található izmokhoz kapcsolódik
- Fogideg, amely beidegzi az őrlőfogakat és a premolárisokat az alsó állkapcsban
- Élesítő ideg, amely beidegzi az alsó állkapocs szemfogait és metszőfogait
- Mentális ideg, amely szenzoros szerepet játszik az arc alsó, elülső részében
Elhelyezkedés
A mentális ideg tisztán szenzoros és meglehetősen rövid lefutású. Az alsó alveolustól elválik az állkapocs csontjának egy kis nyílásánál, az úgynevezett mentális foramennek, amely közvetlenül a premolárok alatt van. Áthalad a foramen és a száj sarkában lévő izom alatt, amelyet depressziós angulinak neveznek oris vagy triangularis, a mentális ideg három részre oszlik:
- Az első ág lefut az állig.
- A második és a harmadik ág felfelé fut, hogy beidegezze az alsó ajak és az íny nyálkahártyáját.
Mindezek az ágak kommunikálnak az arcideggel.
Anatómiai variációk
A mentális idegnek van némi változása a menetében. Míg három ág szokásos, van, akinek több, míg másnak kevesebb.
Néhány embernek többféle mentális foraminája is van (többszámú foramen), amelyek a mentális ideg különböző módon történő elágazását okozzák. Úgy gondolják, hogy ezeket a variációkat életkor, faj és nem befolyásolja, és gyakoribbak az embereknél állkapcsuk vagy arcuk egyéb szerkezeti rendellenességeivel.
Előfordul, hogy a mentális ideg érzéstelenítésével járó eljárás előtt az orvosok képalkotást, például röntgen- vagy számítógépes tomográfiai (CT) vizsgálatot használnak annak biztosítására, hogy tudják, hol van a mentális ideg. Máskor egyszerűen a terület tapintásával (érzésével) képesek megtalálni.
Funkció
A mentális ideg tisztán szenzoros funkciót tölt be:
- A mentális ideg első ága érzetet nyújt az álla bőrén.
- A másik kettő az alsó fogakon végighúzódva beidegzi a metszőfogak és szemfogak ínyét, valamint az ajkán belüli nyálkahártyát és bőrt (szájnyálkahártya).
Mint minden ideg esetében, itt is van egy mindkét oldalon. A mentális ideg esetében lehet némi keresztező funkció - vagyis a bal oldali ideg némi érzékelést adhat a jobb oldali struktúrák számára, és fordítva.
A mentális ideg szerepe a műtétben
A mentális ideg leggyakrabban a plasztikai sebészetben és a fogászatban játszik szerepet. A plasztikai sebészetben az áll műtéti rekonstrukciója során gyakori a mentális ideg érzéstelenítése. Egyes állműtétek során gyakori, hogy a beteg ébren van, és a mentális ideg idegtömege megakadályozza, hogy érezzék, mi történik.
A sebészek használhatnak mentális ideg blokkokat is, amikor az állkapcson vagy az alsó ajkán dolgoznak.
Amikor a fogorvosok az alsó állkapocs elülső részén dolgoznak, használhatnak mentális idegtömböt önmagában, vagy az alsó alveoláris ideg vagy a metsző ideg blokkjával kombinálva.
Mentális idegblokk vészhelyzet esetén
A mentális ideg blokkja megszüntetheti az öltések fájdalmát az alsó ajak és az áll szakadásáért (vágásáért) a sürgősségi osztályon. A terület elnémulhat a megmunkálandó szövetek injekciójával is, de ez néha duzzanatot okozhat, amely torzítja a területet, bonyolítja a varrást és rosszabb hegesedést hagy maga után, ezért gyakran a mentális ideg blokkolását részesítik előnyben. A
Társított feltételek
A mentális ideg sérülékeny a következők miatt:
- Egyes műtétek és fogászati beavatkozások során bekövetkezett balesetek (bár ez nem gyakori)
- Az állkapocs sérülései
- Fogászati problémák
- Ritkábban metasztatikus rák
A központi vagy perifériás idegrendszer egyes betegségei is okozhatják, beleértve:
- Szklerózis multiplex
- Diabéteszes neuropathia
- Szarkoidózis
- Sjögren-szindróma
- Trigeminalis neuropathia
- Lyme-kór
Az idegkárosodás paresztéziát (megváltozott idegérzetet, például bizsergést vagy égést) vagy zsibbadást okozhat. Az áll és az alsó ajak zsibbadását vagy csökkent érzését néha „zsibbadt áll szindrómának” vagy mentális ideg neuropátiának nevezik.
Bár gyakran kisebb és nincs nagy hatása a mindennapi tevékenységekre, a zsibbadt álla szindróma néhány ember számára komoly problémát jelenthet, megzavarva képességüket:
- Enni és inni
- Beszél
- Csók
- Borotválja vagy sminkelje
Kezelés
A mentális idegkárosodás kezelése a tünetek okától és súlyosságától függ. Lehet, hogy nem igényel kezelést. Ha mégis, az alkalmazható gyógyszerek a következők:
- Kortikoszteroidok
- Benzodiazepinek
- Triciklikus antidepresszánsok
- Neuralgikus gyógyszerek
Egyes tanulmányok szerint a B-vitamin komplex vagy a B12-vitamin is hatékony kezelés lehet.
Bizonyos esetekben műtétre lehet szükség.
