Az orvosok által a szívbetegség diagnosztizálásának módjai meglehetősen változhatnak, attól függően, hogy milyen típusú szívbetegségről beszélünk. Lehetséges azonban felvázolni azt az általános módszert, amelyet a legtöbb orvos diagnózis felállításához használ, ha arra gyanakszik, hogy szívbetegsége van. Ez így néz ki:
- Először vegyen be egy alapos kórtörténetet.
- Másodszor végezzen koncentrált fizikai vizsgálatot.
- Végül döntse el, mely orvosi vizsgálatok segítenek a diagnózis befejezésében.
Kórtörténet
A „kórtörténet felvétele” egyszerűen azt jelenti, hogy orvosa megkérdezi Önt, hogy megtudja, milyen tünetei vagy orvosi panaszai lehetnek (ha vannak ilyenek), és kiküszöböli a tünetekkel kapcsolatos olyan jellemzőket, amelyek az okuk felé mutatnak.
Az Ön által leírt tünetektől függően orvosa sok kérdést tehet fel Önnek, amelyek részletezik ezeket a tüneteket - mi látszik kiváltani őket, mi készteti őket megállásra, mennyi ideig tartanak, mikor jelentkeztek, és bármilyen más kapcsolódó körülmény.
Bizonyos potenciálisan fontos szívtünetek - mellkasi fájdalom és szinkopó két jó példa - esetében a diagnózis felállításában gyakran a kórelőzmények körültekintése a legfontosabb lépés.
Fizikális vizsgálat
A szívvizsgálat néhány fontos támpontot adhat az ember szív- és érrendszeri problémáinak jelenlétéről, hiányáról vagy típusáról is. A szívritmuszavarok, a szívbillentyű betegség, a pangásos szívelégtelenség, az aorta aneurysma és a poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS) csak néhány olyan kardiovaszkuláris probléma, amelyre a fizikai vizsgálat gyakran nagyon fontos nyomokat ad, vagy valóban megerősíti a diagnózis.
Szívbetegségek orvosának beszélgetési útmutatója
Töltse le nyomtatható útmutatónkat a következő orvosi rendelésére, hogy segítsen a megfelelő kérdések feltevésében.
PDF letöltése E-mailben küldje el az útmutatótKüldje el magának vagy egy kedvesének.
RegisztráljEzt az orvos-vita útmutatót a (z) {{form.email}} címre küldtük el.
Hiba történt. Kérlek próbáld újra.
Speciális tesztelés
A szívproblémák diagnosztizálására sokféle kifinomult tesztet fejlesztettek ki. Míg a speciális szív- és érrendszeri tesztek gyakran az „aranystandardok” a szívdiagnózis felállításához vagy megerősítéséhez, általában azok a leghasznosabbak, ha orvosának már nagyon jó ötlete van - anamnézis és fizikai vizsga elvégzésétől -, hogy mi a helyes diagnózis .
A szív- és érrendszeri vizsgálatok drágák, nehezen elvégezhetők, időigényesek és egyes esetekben invazívak is lehetnek. Tehát diagnosztikai teszteket kell felhasználni, amikor csak lehetséges, célzottan a feltételezett diagnózis megerősítésére, és nem csupán több tesztet, puskás módon, hogy lássák, mi derül ki.
Más szavakkal, az orvosoknak az eredeti klinikai értékelés során megszerzett információkra kell támaszkodniuk annak eldöntésében, hogy mit kell elsősorban keresniük, melyik vizsgálat vagy tesztek a legalkalmasabbak annak megkeresésére, és ha egynél több vizsgálatra van szükség, melyik sorrendben Ilyen módon, ha szívproblémája van, orvosa a lehető leghamarabb meg tudja találni a helyes választ, anélkül, hogy felesleges kiadásokkal vagy kockázattal járna.
Az elektrokardiogram (EKG)
Az EKG rögzíti a szív elektromos aktivitását, és információkat tárhat fel a szívritmusról, valamint a strukturális szívbetegségre vonatkozó fontos utalásokról (például korábbi szívrohamról vagy kamrai hipertrófiáról).
Az EKG-t olyan gyakran végzik, hogy sok orvos az éves wellness-vizsgálat rutinszerű részének tartja.
Ambuláns megfigyelés
Számos olyan rendszer áll rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az elektrokardiogram felvételét napokig vagy hetekig, a szívritmus hosszabb időtartamú rögzítése érdekében. Ezek a rendszerek lehetővé teszik az orvosok számára, hogy csak ritkán és szórványosan előforduló szívritmuszavarokat diagnosztizáljanak.
Echokardiogram vagy szív ultrahang
Az echokardiogram vizsgálat egy noninvazív teszt, amely hanghullámokkal konstruálja a dobogó szív képét. Az echo vizsgálat nagyon hasznos a szívkamrák megnagyobbodásának, a szívbillentyű betegségének és a szívizomproblémák, például dilatált kardiomiopátia vagy restriktív kardiomiopátia kimutatására.
Viszonylag gyorsan elvégezhető tanulmány, nem invazív és nem igényel sugárzást. Ezáltal az echokardiogram szinte ideális szűrőeszköz, ha a szív strukturális rendellenességei gyanúja merül fel, vagy ha magas a szívbetegség kockázata, de nincsenek tünetei. Ez egy olyan teszt is, amelyet idővel többször is elvégezhetünk a szívprobléma állapotának figyelemmel kísérésére.
Szív CT vizsgálat
A szív CT-vizsgálata, mint minden CT, számítógépes röntgenberendezéssel készíti el a szív képét. Ezzel a technikával kalcium-lerakódások kereshetők a koszorúerekben is, ami arra utal, hogy az érelmeszesedés jelen van. A CT-vizsgálatok során jelentős mennyiségű sugárzást használtak, de a most alkalmazott sugárzás mennyisége jelentősen csökken, és kisebb lehet, mint a nukleáris stresszteszthez felhasznált mennyiség.
Szív MRI vizsgálat
A szív-MRI vizsgálat mágneses mezőket használ a szív és a környező struktúrák képének elkészítéséhez. Ez a teszt lenyűgöző anatómiai részleteket mutathat, és bizonyos körülmények között nagyon hasznos lehet a strukturális szívbetegségek diagnosztizálásában és jellemzésében.
Stressz tesztelés
A szívstressz-tesztnek számos lehetséges felhasználása van, de elsősorban arra használják, hogy felmérjék, vajon a szívkoszorúér-betegség okoz-e olyan iszkémiát, amely felelős lehet az angináért, és ha igen, akkor a probléma súlyosságának felmérésében.
A stressztesztet gyakran kombinálják egy tallium-vizsgálattal, amely kis adag radioaktív anyag felhasználásával készíti el a szív képét, amely tükrözi, hogy a szívizom megkapja-e a szükséges véráramlást. A stresszteszt szintén nagyon hasznos lehet az anginaellenes terápia hatékonyságának nyomon követésében.
Szívkatéterezés
Ezzel az invazív teszttel kis katétereket helyeznek az erekbe, és átjutnak a szívbe és / vagy a koszorúerekbe. A szív belsejében mérhető nyomás, és festéket lehet befecskendezni az erekbe és a szívkamrákba, hogy mozgó röntgenfelvételt készítsen a véráramlásról.
A katéterezési vizsgálatnak számos lehetséges alkalmazása van, de leggyakrabban a koszorúerek vizualizálására használják ismert vagy feltételezett koszorúér-betegségben szenvedő embereknél. A szívkatéterezést a terápia elvégzésére is használják, leggyakrabban angioplasztika elvégzésével és stentek elhelyezésével artériás elzáródásban szenvedő embereknél.
Elektrofiziológiai tanulmány
Ez a szívkatéterezés egy másik formája, de ebben az esetben a katéterek üreges csövek helyett szigetelt huzalok. Ezt a tesztet a szív elektromos rendszerének tanulmányozására használják, hogy meghatározzák a különféle szívritmuszavarok jelenlétét vagy hiányát, valamint mechanizmusát. Ezt a technikát ablációs terápia elvégzésére is használják, többféle aritmia kezelésére.
Dönthető asztal tanulmány
Dönthető asztal vizsgálatot úgy hajtanak végre, hogy egy személyt egy asztalhoz rögzítenek, amelyen lábdeszka van, majd az asztalt függőleges helyzetbe emeli. Bizonyos szív- és érrendszeri állapotok esetén egy 20 vagy több percig tartó függőleges dőlés reprodukálhatja a szív- és érrendszeri instabilitás bizonyos fajtáit, különösen azoknál az embereknél, akiknek gyanúja szerint vazovagális szinkóppal küzdenek. A tilt vizsgálat segíthet a diagnózis megerősítésében.
Hogyan kezelik a szívbetegséget